Külső-Somogyban, a Kapoly-Törökkoppány közötti út mentén fekszik. Vasútja nincs, autóbusszal lehet eljutni a legközelebbi városokba, Tabra és Siófokra. Első okleveles említése 1332-37-re tehető, a XIV. század végén Kárával együtt a Karai család birtokában volt. 1436-ban Alsó-Miklósi és Felső-Miklósi néven is szerepelt. A következő évtizedben a Perneszi család is birtokossá vált. A falu határában lévő Perneszipuszta a középkorban mezőváros, sőt egyházas hely volt. A mai Miklósi község elődje a határbeli Ráctemető-dűlőben volt, a török megszállás alatt azonban elpusztult. A hódoltság után a földesúr először magyar és szlovák telepeseket hívott. Az 1700-as évek első felében német telepesek érkeztek Mainzból és Pfalzából. 1849-ben a községnek 677 német lakosa volt. A község a törökkoppányi körjegyzőséghez tartozott. 1945. január 21-én a szovjetek 13 embert vittek malenkij robotra. Hazatérve sokukra várt kitelepítési parancs, helyükre a felvidéki Naszvadról és Peredről érkező magyarokat helyezték el. 1950-ben alakult meg a községi tanács, két év múlva létrejött a Vörös Csillag Termelőszövetkezeti Csoport. 1990-ben megalakulhatott saját önkormányzata. 2001. március 15-étől Bedegkérrel alkotott körjegyzőséget egészen 2013-ig, amikor a Törökkoppányi Körjegyzőséghez csatlakozott. A község 6 utcájában 120, vezetékes ivóvízzel ellátott családi ház áll, melyek 31,66 %-a összkomfortos. Az utak 90 százaléka burkolt, portalanított, a középületek rendezettek. A kereskedelmi és az egészségügyi ellátás megfelelő. Kevés a munkaképes korú, a munkanélküliség öt százalékos.
Magas a nyugdíjasok aránya, róluk a falugondnoki szolgálat gondoskodik. 1990 nyarán létrejött a Miklósi Ifjúsági Egyesület azzal a céllal, hogy feltárja és ápolja a falu hagyományait, kulturális rendezvényekkel erősítse a faluközösséget. Rendszeresen megtartják a sváb bált, a szüreti és a búcsúi mulatságot, amelyeken újból felcsendül a hagyományos fúvószene, járják a polkát, a cepedlit és a vansteppet. A hívek lelki gondozását a Szent János apostolról és Remete Szent Pálról Nevezett Közösség tagjai látják el. A Koppány-völgyi szerzetesek a környék helytörténetének krónikásai is. Az első világháborúban százötven miklósi katona harcolt, ám közülük huszonkilenc odaveszett. A hősi halált halt katonáknak a múlt század húszas éveiben állítottak emlékművet a helybeliek.