Faunisztikai értékek

A 19-20. század fordulója természettudományos gyűjtő és rendszerező törekvéseinek jeles eredménye volt a „Magyar Birodalom Állatvilága” című hatalmas mű, amely közölte a „Magyar Birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstromát”. A kötet megjelenésének századik évfordulóján – ezredfordulónkkor – a „faunakutatások ismét reflektorfénybe kerültek, melynek szomorú oka, hogy természetes környezetünk rohamosan átalakul”. A Natura Somogyiensis kiadványsorozat első köteteként hagyta el a nyomdát Somogy fauna katalógusa. A különböző állatcsoportok megyebeli lelőhely-feltérképezésekor a szerzők nagyon sokszor utaltak rá, hogy vizsgálataik szempontjából Külső-Somogy „fehér folt”. S ez nem is csak az egyébként jobban kutatott rovarrendeknél, mint a lepkék (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), szitakötők (Odonata) stb. esetében van így, de még Somogy megye madarainak jegyzéke előtt is bevallja a szerkesztő, hogy „Külső-Somogy madárvilágáról szinte semmit sem tudunk”.  Dr. Sipos Imre 2013-ban kiadott Törökkoppány Monográfiájában gyűjti össze a környék élővilágát is, közel 30 éves megfigyelései eredményeként.
Bővebben…

Botanikai értékek

A külső-somogyi térség klimatikus viszonyait vizsgálva (Pécsi 1981) megállapítható, hogy a Ny-i oldalról szomszédos Belső-Somogynál némileg kontinentálisabb jellegű, és ugyanez igaz a D-i irányban határos Zselic viszonylatában is. Ennek ellenére florisztikai-növényföldrajzi besorolása szerint még a Praeillyricumhoz (Soó 1960) tartozik. Bővebben…