A település Külső-Somogyban terül el. A Szántód-Kaposvár közötti útról Bonnyapusztánál elkanyarodva közelíthető meg. A falut szép környezet veszi körül, az erdők vadban gazdagok, így a vadászok is gyakran felkeresik e vidéket. A fejlődést a vadászat és az erre építhető turizmus jelenthetné. A környéken feltárt kelta temető arra utal, hogy a régmúltban is lakott hely volt a terület. A Fiadról szóló első írásos emlék, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék, az Ugali család birtokaként jegyezte fel a települést. Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra szállt a birtok. A következő két évszázadban Vityai Kis Lászlót, Gyereki Tamást, a Rozgonyi és a Török családot jegyezte fel tulajdonosként a krónika, 1536-tól pedig több közbirtokos is területet szerzett. Az 1563-as török kincstári adólajstrom egyetlen házat említ, a hódoltság alatt pusztává lett a vidék. Az újratelepítéskor szlovákok keveredtek a már korábban beköltözött sokác-rác lakossággal. A XIX. század közepétől a Magyary-Kossa család birtokolta a földeket, ők építették 1824-ben a kúriát is, amely később községháza lett. A környékbeli rengetegben betyárok tanyáztak, a község határának egy ma is betyárdűlőnek nevezik. Az erdőség leghíresebb betyárja Juhász András volt. A községnek ekkor egytanerős, római katolikus nép iskolája volt, és tűzoltó egyesülete. Közigazgatásilag Kisbárapátihoz tartozott, temploma nem épült, így a búcsút, miként Kisbárapátiban is, október 15-én, Teréz-napkor tartották. 1950-ben önálló tanácsa lett a kisközségnek. 1952-ben alakult termelő-szövetkezeti csoport, amely 1970-ben beolvadt a kisbárapáti Kossuth téeszbe. A 60-as évekig közúton megközelíthetetlen volt a község, a kisbárapáti vasútállomásig öt kilométert kellett gyalogolni. A településen egy önkormányzati épület van. Ebben kapott helyet a községháza, az imaház, a könyvtár és az orvosi rendelő. Az egészségügyi szolgálatot a kisbárapáti háziorvos és védőnő látja el. A gyerekek a szomszédos községbe járnak óvodába és iskolába. A munkaképes lakosság az önkormányzatnál, illetve az erdő-gazdaságnál talál némi munkalehetőséget. Növekvő a cigány lakosság aránya, a munkanélküliség 10,48 százalékos, Időnként a kisbárapáti vadásztársaság kínál alkalmi munkát.

Fiadi értéktár, 2014